A Vadvilág Világnapján világszerte ünnepeljük Földünk vadon élő növény- és állatvilágának sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét. A Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amivel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz is.
A Világnap fókuszában nálunk idén is a nagymacskák állnak. Hazánk egyetlen nagymacska faja az eurázsiai hiúz lett 2019-es év emlőse.
A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra. Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak.
A nagymacskákat számos – legtöbbször az ember által előidézett – veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem. Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb – áll a WWF Magyarország közleményében.
Napjaink állatkertjeinek legfontosabb feladata a fajok bemutatása mellett a veszélyeztetett vagy kihalástól fenyegetett állatfajok védelme, fennmaradásának segítése és szaporítása. A győri Xantus János Állatkert három nagymacskafajt őriz: a jaguárt (Panthera onca), az oroszlánt (Panthera leo) és a fehér bengáli tigrist (Panthera tigris).
Most több okból is érdemes ellátogatni hozzánk, hogy ezekkel a csodálatos nagyragadozókkal találkozzanak
A fehér Bengáli tigris családunk, már együtt látható a kifutóban. A szülők és a négy kölyök közös játéka, minden szívet felmelegítő látványt nyújt. A múlt héten /február 22-én/ kapták meg a kötelező oltásokat. A mindennapos tréningjüknek köszönhetően, bátran viselték a beavatkozást, aztán mentek is vissza játszani. A tigris tréning, egy speciális képzési program része, ami lehetővé teszi, hogy az állataink szorosabb kapcsolatot építsenek gondozóikkal, és az emberekkel. Ez a módszer a kicsik érdekeit is szolgálja, mivel így később kevesebb stresszel jár majd a számukra az emberekkel való együttműködés.
Az oroszlánoknál is csodás hírekkel szolgálhatunk, egy gyönyörű új nőstény érkezett hozzánk Szegedről. A fiatal leányzó az Amali még csak másfél éves, de azonnal elrabolta hatalmas hímünk „Barol” szívét. Most még csak kettőjüket láthatják a kifutóban, mert a másik nőstényünkkel „Ilumbóva”l még tart az ismerkedés. Reméljük, hamarosan már együtt lustálkodhatnak a napsütésben.
A népszerű jaguár párunk is élvezi a korai meleget! Az ő kapcsolatuk is kivételesen szoros. Úgy látszik a győri állatkert összes nagymacskájánál dúl a szeretet és a romantika.
A világnap arra is emlékeztet bennünket, hogy mára az élővilág fennmaradása súlyos veszélybe került, többek között a határokon is átnyúló illegális kereskedelem miatt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék, vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ, mint például az iráni császárszalamandra vagy a madagaszkári királypálma.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a CITES - “Élet a víz alatt: az emberekért és a bolygóért” szöveget az idei világnap szlogenjéül– összhangban a tenger élővilágának értékére, annak a mindennapi életünkre gyakorolt alapvető jelentőségére, a tengeri fajok állományait veszélyeztető tényezőkre, védelmükre és fenntartható használatukra kívánja felhívni a figyelmet.
És hogy micsoda hatalmas értéket is képvisel mindez? Nehéz ezt számokban kifejezni, még Magyarország viszonylatában is. De próbáljuk csak meg mégis!
Magyarország természeti értékekben való gazdagságát jól szemlélteti az a tény, hogy hazánk területének több mint 22%-a áll európai vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt. Kb. 2200 magasabb rendű (edényes) növény- és 42 000 állatfajjal osztozunk kis hazánkon, melyek közül 1901 faj védett és további 273 faj fokozottan védett. Mellettük 58 gomba és 17 zuzmófaj is természetvédelmi oltalom alatt áll. Ezek a számok európai viszonylatban is kiemelkedően jónak számítanak, köszönhetően az ország változatos ökológiai adottságainak.
De nem csak a kedvező ökológiai adottságainknak köszönhetjük ezt a nagymértékű biológiai változatosságot, hanem bizony a nagy múltra visszatekintő természetvédelmi szabályozásoknak is.
Ezek közé tartozik többek közt a Washingtoni Egyezmény - CITES is, a világ egyik legnagyobb természetvédelmi megállapodása, amely kifejezetten azzal a céllal született meg 1973-ban, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal folytatott kereskedelmet, illetve megtiltsa azokét, amelyek már a kipusztulás szélére kerültek. Szigorú engedélyezési és ellenőrzési rendszerrel szabályozza a hatálya alá tartozó mintegy 35.000 állat- és növényfaj nemzetközi forgalmát.
Az Egyezményt 1973. március 3-án írták alá a szerződő államok. Ennek apropóján nyilvánította 40 évvel később az ENSZ ezt a napot a Vadvilág Világnapjává. Magyarország 1985-ben csatlakozott a tagországokhoz.
És hogy hogyan is működik ez a szabályozás? Az Egyezmény három kategóriába, úgynevezett Függelékekbe sorolja a védendő fajokat. Az egyes Függelékekben szereplő fajokkal való kereskedelemre különböző erősségű korlátozások vonatkoznak.
Az I. függelékben olyan állat- és növényfajok szerepelnek, melyek a kipusztulás szélén állnak, a velük való nemzetközi kereskedelem szigorúan tilos, ilyenek például hazai vonatkozásban a parlagi sas (Aquila heliaca), a réti sas is (Haliaeetus albicilla) vagy a rákosi vipera (Vipera ursinii).
A II. függelékbe olyan fajok kerültek, melyeket veszélyeztet a nagymértékű kereskedelem, de állományaik még nincsenek kritikus helyzetben. Ezeknek a fajoknak az egyedeivel korlátozott mértékben és szigorú szabályok szerinti úgynevezett CITES engedélyek birtokában lehetséges a nemzetközi kereskedelem. A Magyarországon honos fajok közül ide tartoznak például a mostanában nyíló hóvirág fajok (Galanthus spp.) vagy a lassan visszatérő fekete gólya (Ciconia nigra) is.
Az Egyezmény III. Függeléke azokat a fajokat sorolja fel, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a kereskedelem káros hatásaitól megvédje. Ezért ehhez nemzetközi segítséget igényel. Ide tartozik például az arany sakál (Canis aureus), mely hazánkban vadászható, dúvadnak minősül, de India vonatkozásában szerepel a III. függelékben.
Tavasszal is vár az állatkert!