Az első állatkert jellegű intézmény Győrben, 1962-ben a Püspökerdőben, az Erdészet fatelepe mellett létesült. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre abból a célból, hogy a hazai nagyvad-fajokat és ragadozókat bemutassa. Látható volt például a barna medve is. 

Látható volt barna medve is

Az Erdészet intézménye 1966-is működött; elbeszélések szerint jelentős látogatottsága volt, ám pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Működésének az 1966-os árvíz vetett véget, melynek során az állatok nagy része elpusztult, néhányat pedig magánházakhoz telepítettek. A szomorú eseményt követően született meg az elhatározás, hogy Győrben is létesüljön egy új állatkert. A Győr Városi Tanács VB elhatározásából 1967. május 1-én adták át a „Május 1. Kultúrparkot”, ami két részből állt: Vadasparkból és Vidámparkból. A „Május 1. Kultúrpark” önálló költségvetési intézményként működött 1986 végéig.

A Vadaspark fő célja kezdetben a hazai vadon élő és az őshonos háziállatok bemutatása, valamint az ismeretterjesztés volt. A hetvenes évek közepén a gyűjtemény egzotikus fajokkal bővült és tíz év elteltével a Vadaspark állatkertté alakult át. 1987. január elsejével megszűnt a "Május 1. Kultúrpark" és több intézmény összevonásával megalakult a Szabadidő és Sportközpont. Az állatkert fejlesztése folytatódott, a bemutatott fajok száma nőtt.

1988-ban megépült az Akvárium és terráriumház. 1993-ban a Polgármesteri Hivatal intézményi összevonással a Szabadidő és Sportközpont jogutódjaként létrehozta a Városi Sportigazgatóságot. Ezen belül az állatkert egy viszonylag önálló egység volt. Sajnos a következő időszakban nem történtek pozitív változások. Csökkent a látogatók érdeklődése és a fejlesztés színvonala is, aminek eredményeként 1996-ban megkérdőjelezték az intézmény alkalmasságát. A kert műszaki állaga fokozatosan romlott, felújításra nem volt lehetőség, mind az állattartás, mind a közönségszolgáltatások színvonala hanyatlott. Hamarosan meg is született a javaslat az állatkert megszüntetésére.

Ám a város lakossága kiállt állatkertje mellet és Győr város vezetése a létesítmény fennmaradása mellett döntött. 1997. április elsejével Győr Megyei Jogú Város Sportigazgatóságának kezelése alá tartozó tevékenységi kör és vagyon elvonásával megalakult az önálló Xantus János Állatkert Kht.

A névadó Xantus János mellszobra

Egy szakmailag jól képzett, fiatal csapat vette át a vezetést. Ekkor került az állatkert élére Dr. Andréka György, aki pár évet kapott arra, hogy bebizonyítsa az intézmény létjogosultságát. A vezetés fő céljának tekintette, hogy az állatkert színvonalát megfelelő szintre fejlessze. Ebbe nemcsak az állatok tartási és bemutatási körülményeinek javítása tartozott bele, hanem az ismeretterjesztő és zoopedagógiai tevékenység előmozdítása is. A Kht. a következő években képes volt megújulni, a látogatók száma a háromszorosára nőtt, így a régió egyik leglátogatottabb kulturális létesítménye lett a győri állatkert. 

Különlegességnek számított az ezredfordulón Dona, a törpevíziló érkezése

Az 1967-ben megnyitott állatkert jelentős megújuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. 100 állatfaj több mint 500 egyedét nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be.

Első zsiráfbikánk: Rudi

2007-re az állatkert 40 éves születésnapjára befejeződött a régi területek korszerűsítése, az összes lakó új kifutóba költözött. Időközben az állatkert átesett egy névváltozáson. Társaságunk új elnevezése: Xantus János Állatkert Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, amely 2009. május elsejével kezdte meg működését.

A látogatók árnyas fák alatt, gondozott, szép környezetben szemlélhetik az állatkert mindennapjait, ami tartalmas programot kínál gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa